A nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását nevezte az Európa Tanács magyar elnöksége legfontosabb feladatának a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára kedden egy budapesti tanácskozáson. Az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége által szervezett - A nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek szerepe az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában című - tanácskozáson Sztáray Péter kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy megerősítse Európában a demokrácia stabilitását, és hatékonyan vegye fel a küzdelmet a politikai, társadalmi és kulturális intolerancia minden formájával szemben. Magyarország május 21-től vette át Németországtól az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöki tisztét, amelyet fél éven át tölt be. Magyarország erősíteni kívánja az európai kulturális közösség szerepét, és keresi annak lehetőségét, hogy támogassa a kisebbségek jogait - mondta. A diaszpórában élő magyar kisebbségek élvezik az anyaország támogatását, és Magyarország biztosítja a területén élő nemzetiségek védelmét és kulturális autonómiáját - tette hozzá. Sztáray Péter közölte: a nemzeti kisebbségi jogok védelme és segítése garantálja a tagállamok stabilitását, gazdagságát, valamint az európai intézmények stabilitását. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek a leghátrányosabb csoportok közé sorolandók az európai társadalmakban, pedig nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik felbecsülhetetlen európai értéket jelentenek, amelyeket nemzeti és európai szinten is meg kell védeni - mondta. Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a konferencia szünetében az MTI-nek azt mondta: az ET miniszteri bizottságának soros elnökségének idejére a kormány által meghatározott öt fontos feladatok közül az első a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása. Magyarország többi között azért vállalta fel ezt, mert száz éve a magyar nemzet hét országban él, és nagy tapasztalat gyűlt össze a nemzeti kisebbségek témakörében - tette hozzá, kiemelve, a kormány célja, hogy ismét a nemzetközi politika napirendjére helyezze a nemzeti kisebbségek helyzetét. Megjegyezte: úgy látják, még a kisebbségek között is háttérbe került a nemzeti kisebbségek kérdése, annak ellenére, hogy 50 millió embert érint. A miniszteri biztos elmondta, e feladat "házigazdája" a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, a tárcán belül is a szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztosi kabinet. Ismertetése szerint négy konferenciát terveznek a témában, az első, a nyáron tartott konferencia a nemzeti kisebbségek védelmére rendelkezésre álló lehetőségekről szólt, ez a mostani pedig - amelyet az ET budapesti ifjúsági központjában tartanak - a civil szervezetek és kutatóintézetek kisebbségvédelemben végzett munkáját mutatja be. Mint mondta, a tanácskozás első részében a civil szervezetek mutatták be a kisebbségek valós problémáit, a kisebbségvédelemben tapasztalható hiányosságokat, így az Európai Unió és - az őshonos európai kisebbségek jogainak EU-s védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban - az Európai Bizottság "érdektelenségét", valamint azt, hogy több országban hiányzik a kollektív jogok elismerése. Kalmár Ferenc - aki nemzeti kisebbségi konferenciák elnöke is -, hozzátette: a civil szervezetek egyértelmű, kötelező érvényű kisebbségi minimumkeret elfogadását szorgalmazták, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló két alapdokumentum, az 1990-es években elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény és a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának aktualizálását. A konferencia második részében a kutatóintézetek mutatkoztak be. Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc elmondta, célszerű lenne a kutatóintézetek bevonása a döntés-előkészítésbe, mert képesek tudományos módszereket felhasználva, objektív módon rávilágítani a problémákra és modellezni a döntések hatásait. Véleménye szerint a kutatóintézetek bevonása a konfliktusok minimalizálásához is hozzájárulna. A konferencia harmadik részében ismertették az ET szakbizottsága által a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok aktív politikai részvételének lehetőségéről szóló jelentését. A jelentés megállapította, hogy amikor be akarnak lépni a közéletbe, a kisebbséghez tartozó fiatalokat több hátrány éri a többséghez tartozókhoz képest. A miniszteri biztos szólt arról is, hogy a hozzászólók pozitív diszkriminációt sürgettek a kisebbséghez tartozó fiatalok politikai szerepvállalásának növeléséért. (MTI)
