A tagsággal járó alkotmányos és jogi feltételek teljesítése érdekében, főként az 1990 utáni keleti bővítés tagfelvételi eljárása során az esetek többségébenkötelezettségvállalások megfogalmazására is sor került[1]. A vállalt kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérésére a Parlamenti Közgyűlés monitoring mechanizmust alakított ki. Az ellenőrzési rendszer lehetőséget adott a Közgyűlés előtti plenáris vitára a kérdéses tagállam által vállalt kötelezettségek megvitatására, illetve szankciók kilátásba helyezésére a kötelezettségvállalások tartós megszegése esetén[2]. Az egyezmény-és nem egyezményalapú kötelezettségvállalások teljesítésének figyelemmel követésére a Miniszteri Bizottság keretein belül is létezik monitoring eljárás. Az egyezményalapú  standardok monitorozását független szakértői testület folytatja, a monitoring célja az eltérések meghatározása és ajánlások megfogalmazása. A szakértői ajánlások megerősítésére a Miniszteri Bizottság szintjén kerül sor.

 


[1] Először 1993-ban Észtország és Románia tagfelvétele idején.

[2] 1997 óta önálló parlamenti Monitoring Bizottság működik 65 taggal, akiket földrajzi és politikai szempontok figyelembevételével a PKGY politikai csoportjai közvetlenül delegálnak.