Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Szijjártó Péter 2014. szeptember 23-a óta látja el Magyarország külügyminiszteri teendőit.  Azóta a csúcsminisztérium portfoliója kibővült a külgazdasági területtel, mivel kiemelten fontos a magyar Kormány számára, hogy az itthoni vállalkozások nagyobb arányban lépjenek be a nemzetközi piacokra és bátrabban kezdjenek export vagy import tevékenységbe. Szijjártó Péter 1978-ban született Komáromban, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett diplomát külügy szakirányon.

2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, 2018-ban ötödik parlamenti ciklusát kezdte meg. 2006-tól 2010-ig a Fidesz kommunikációs igazgatójaként, 2010-től 2012-ig a miniszterelnök szóvivőjeként, 2012-től 2014-ig pedig a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkáraként dolgozott. 2014 júniusától szeptemberéig külgazdasági és külügyminiszter-helyettes volt. Nős, két gyermek édesapja, valamint 5 éven keresztül igazolt futsal játékos volt a magyar első- és másodosztályban.

 

 

 

dr. Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetén belül, dr. Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár került kijelölésre, az Európa Tanács magyar elnökség megrendezésének felügyeletére. 28 éves külügyi pályafutása alatt Államtitkár Úr rendkívül nagy tapasztalatra tett szert, kiváltképp a nemzetközi szervezetek területén.

Első ízben NATO és Nyugat-Európa referensként dolgozott, majd1996 és 2000 között Magyarország NATO melletti állandó képviseletének beosztott diplomatájaként szolgált Brüsszelben. 2002-ben az Amerika Főosztály főosztályvezetőjének nevezték ki, ezt követően ismét külszolgálatra ment és 2003-tól négy éven át Magyarország NATO melletti állandó képviselőjének helyettese volt. 2010-től 2013-ig a helyettes államtitkárként a Külügyminisztérium politikai igazgatójává nevezték ki. 2013-tól öt éven át Magyarország NATO melletti állandó képviselőjeként szolgált Brüsszelben. 2018-tól a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. 2010-ben kapott nagyköveti rangot.

 

 

 

 

 

Rusz Harry rendkívüli és meghatalmazott nagykövet

Rusz Harry Alex rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 2020 márciusa óta Magyarország Európa Tanács melletti állandó képviselője. Ezt megelőzően tíz évig Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén dolgozott; nagykövetként öt éven keresztül az Európai Unió közös Kül- és Biztonságpolitikájáért felelős bizottságának (Political and Security Committee, PSC) magyar tagja, a magyar érdekek képviselője volt. Az 1998-ban kezdődött külügyi pályafutása során a bilaterális diplomácia terén is jelentős szakmai tapasztalatra tett szert. Korábban Magyarország bécsi és zágrábi nagykövetségén is teljesített diplomáciai szolgálatot.

Budapesti egyetemi tanulmányai mellett tanulmányokat folytatott Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában is, 1997-ben végzett a Bécsi Diplomáciai Akadémián. Felsőfokon beszél angolul, franciául, németül, szerbül és horvátul.

 

 

 

 

Németh Zsolt ET PKGY magyar delegáció elnöke

Németh Zsolt 2014 óta a magyar ET PKGY delegáció elnöke. Politikai pályafutása rendkívül hosszú időre tekint vissza. 1990 óta magyar országgyűlési képviselő, FIDESZ alapító tag. Pályája kezdete óta külügyi témával foglalkozik.

Több ízben volt a Külügyminisztérium államtitkára, jelenleg az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Jelenleg az ET PKGY alelnöke, valamint szakbizottsági elnök is. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen és az Oxfordi Egyetemen végezte. Felsőfokú szinten beszél angolul és oroszul, középfokú szinten németül.

 

 

 

 

Kalmár Ferenc András Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa

Kalmár Ferenc 1955. május 18-án született Brassóban. 1980-ban fizikusként végzett a Bukaresti Tudományegyetemen, 1989-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. 1991-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata Néppárthoz (KDNP), 1994-től 2014-ig önkormányzati képviselőként tevékenykedett Szegeden. 2003-ban a KDNP országos alelnökévé választották, mely pozíciót 2015-ig töltötte be. 2010 és 2014 között parlamenti képviselőként az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja volt.

Ezen belül, egy évig a Nemzeti Kisebbségi Albizottság alelnöki pozícióját is ellátta. Nevéhez fűződik a kollektív jogokra is fókuszáló „Nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában” című jelentés melyet a Parlamenti Közgyűlés 2014-ben, az 1985/2014 sz. határozattal együtt fogadott el. 2015 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szomszédságpolitika Fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, Magyarország hat Kisebbségi Vegyes Bizottságának társelnöke. 2014 óta a Magyar Érdemrend tiszti keresztjének birtokosa.

 

 

 

Juhász Hajnalka az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa

2019 óta Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolataink fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa, majd Dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter dr. Juhász Hajnalkát 2021. január 1. napjától az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki.

Dr. Juhász Hajnalka emellett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének is tagja.

 

 

 

Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott

Szili Katalin végzettsége szerint jogász, politológus és humánökológus. 1994 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2002-2009 között a parlament elnöke volt. Alapítója és tiszteletbeli elnöke a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának (NFFT) és alapítója a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF). 2015 óta miniszterelnöki megbízottként felel a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések egyeztetéséért.

Politikai pályafutásának egyik sarokköve a kisebbségvédelem, amely ügyet házelnökként, majd miniszterelnöki megbízottként is kiemelten kezelt. Meggyőződése, hogy az Európai Uniónak olyan elveket kellene elfogadnia, amelyek az új kihívásokra választ adhatnak, dolgozták ki Kalmár Ferenccel közösen a nemzetiségi kisebbségvédelemre vonatkozó öt alapelvet.

A kisebbségvédelem elengedhetetlen részének tartja, hogy Európa polgárai nemzeti identitásukat szabadon élhessék meg és képviselhessék. Ennek általa is támogatott példaértékű eszközei azok az európai polgári kezdeményezések, amelyek közül a Minority SafePack és a kohéziós politikát megcélzó nemzeti régiók védelme kiemelt fontosságú, egyben erősíthetik az európai demokratikus intézményekbe vetett bizalmat.