A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács döntéshozó szerve, amely a tagállamok külügyminisztereiből, és azok Strasbourgban tartózkodó állandó diplomáciai képviselőiből áll. A 47 tagállam külügyminiszterei évente egyszer találkoznak, hogy áttekintsék az európai együttműködés problémáit. A miniszterek helyettesei a kormányok által az Európa Tanácshoz delegált állandó képviselők. Ugyanolyan döntési hatáskörük van, mint a minisztereknek és felügyelik az ET működését. Az állandó képviselők (a nagykövetek) hetente tartanak megbeszélést, továbbá raportőr- és munkacsoportok részletesen tárgyalnak egyes témákat a döntéshozatal előtt. A miniszterek félévenként egymást váltva töltik be a Bizottság elnöki tisztét, megbízatásuk májusban, illetve novemberben jár le.

A Miniszteri Bizottság kormányközi testület, ahol egyenrangú partnerek nemzeti szintű megközelítésben vitatják meg az európai problémákat, s ahol közös válaszokat fogalmaznak meg ezekre a kérdésekre. A Parlamenti Közgyűléssel együttműködve a Bizottság őrzi az Európa Tanács alapvető értékeit, valamint figyelemmel kíséri a tagállamok által vállalt kötelezettségek megvalósítását.

A Miniszteri Bizottság dönt az Európa Tanács tevékenységéről, tanulmányozza, hogy mi legyen a Parlamenti Közgyűlés, illetve az Európa Tanács keretében létrehozott különböző kormányközi bizottságok és szakminiszteri értekezletek ajánlásainak további sorsa. A Bizottság fogadja el az ET működési programját és költségvetését. A Miniszteri Bizottság a nemzetvédelem kivételével valamennyi közös politikai érdeklődésre számot tartó kérdéssel foglalkozik: az európai integráció politikai szempontjaival, az együttműködés szélesítésével, a demokratikus intézmények és az emberi jogok védelmével, vagyis minden olyan kérdéssel, amely összehangolt, európai szintű megoldást tesz szükségessé.

A Miniszteri Bizottság döntései ajánlások, illetve az aláíró államokra nézve kötelező érvényű európai egyezmények és megállapodások formájában kerülnek a tagállamok kormányai elé. A Miniszteri Bizottság ezen kívül nyilatkozatokat és határozatokat fogad el időszerű politikai kérdésekről. Az eddig kidolgozott több mint 220 egyezmény főként emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, de olyan területeket is felölel, amelyek erősítik Európa demokratikus, társadalmi és kulturális összetartozását.